Friss topikok

  • break: Enekelni is tud Halasz ur: www.youtube.com/watch?v=SXJobTFE2Ho (2013.03.12. 19:13) ALKOHOLFREI
  • fantomasyoyo: Barango for president! (2012.12.06. 04:43) MATOLCSY KEDVENC NÓTÁJA
  • barangó: @mangorlo: december 22., Dürer, QSS; (előző este, 21-én ugyanott ingyenes tribute-fest, én Clash-t... (2012.12.01. 09:50) A SAS MEG A BÉKA
  • barangó: @fanzine: hanponta=naponta (2012.04.19. 08:55) JOBB KONDÍCIÓ
  • barangó: @rokonszenves: nagyon köszönöm. a zenék persze megvannak. köszi még egyszer (2011.11.13. 21:31) EGYRŐL A KETTŐRE

KUTYAMISE

Írta: barangó - 2011.04.18. 00:58

Dohos odvakba beszagolva, gazdátlan futva, a tovadübörgő villamosok elől utolsó pillanatban visszaugorva, Semjén Zsolt kóbor kutyaként rója a járdákat a Margit körúton. Oda-odavizel egy lámpaoszlopra, szagokat keres, frakciótársai ágyékszagát próbálja felidézni, de társtalanságának sintér-hidege egyre fojtogatóbb.

Kicsiny vadászkalapjára tűzött hóhér-masnival vidáman lőtt kóbor ebekre és macskákra. Szemet gyönyörködtető látványnak találta, ahogy a találatot kapott állatok viccesen bukfenceznek, és sokáig vonaglanak. Vidám koccintások zajától volt hangos ilyenkor a hajnali erdő.

Semjén persze olykor meggyónt ezt-azt, de a lelőtt ebek keserves csaholásától sohasem lehetett érteni, amit gyóntatója fülébe súg. Ami persze nem is igazán számít, hisz a gyóntatók ilyesmire nem kíváncsiak. A susogó szájak izgató közelsége, a gyónás nyálcsobogása és szőrös füleik kéjes borzongása sokkal fontosabb számukra, mint a mindig megbocsátható bűnök unalmas kirelejszoma.

Semjén Zsolt azonban ezen a reggelen nem langyos dunnái alatt, hanem egy kukabűzös kapualjban ébredt gazdátlan ebként. Vasárnap volt, és misére harangoztak épp a Margit körúti ferences templomban. Vadul ügetett a harangszó irányába, és keserű önmarcangolást érzett kutyaszívében. Mi lesz, ha a kutyák istene sohasem bocsátja meg, hogy késve érkezik a misére? S vajon most, hogy nem családja körében ébredt, és nem ösztökélte gyermekét sebesebb fogmosásra, nem kiáltozta idegesítő kappanhangján szerettei fülébe, hogy „igyekezzetek, mert elkésünk a miséről”, vajon most szeretett családtagjai időben elindultak-e.

Már majdnem ott volt a ferences templom bejáratánál, amikor orrát megcsapta a rivális kutyák vizeletszaga, és olthatatlan vágyat érzett, hogy saját vizeletét odafröccsenteve a környék kutyatársadalmának tudtára adja, hogy ott járt. Kétségbeesetten próbálta elméjébe idézni a tömjén szagát, s bár a kutyák szaglása nagyjából az exponenciális függvény fölényével alázza az emberi szaglást, erre az egy illatra nem tudott visszaemlékezni. Elnyomta azt a tüzelő szukák nemi szervének, a vasárnapi húslevesek maradékának és egyéb, az ebek számára az életben maradást jelentő szagoknak ellentmondást nem tűrő parancsa.

Odaért a ferences templomhoz, és iramodott volna a helyére, mikor erős, emberi rúgásra emlékeztető fájdalmat érzett a bordái között. Felpillantva egy mosollyal áldott, igaz keresztény tekintetet látott. A földre lapulva próbált észrevétlen maradni. Ekkor az alfelében érzett erős, emberi rúgásra emlékeztető fájdalmat. Többször is egymás után. A fájdalom csak akkor maradt abba, amikor ismét megérezte a Margit körút vizeletszagát, és döngve becsapódott mögötte a templom kapuja.

Már egy órája érezte, hogy vizelnie kell, de mindig eszébe jutott valami más. Például az, hogy érettségi után levizelték az iskola kapuját. Nem ittak többet három sörnél, és már túl voltak a szóbelin is. Igazából nem is volt semmi dolguk, csak levizelni az iskolakaput. „Akkor kezdem is” – emelte magasba az egyik kezét, a másikkal pedig a sliccét gombolta.

A vadász nagyot ásítva ébredt kanszagú ágyában. „Mi a jóisten ez” – nedves hideget érzett a segge alatt, és valami tétova sajgást, mintha valaki kétszer-háromszor alaposan valagba rúgta volna.

A FÜST ÖL

Írta: barangó - 2011.03.07. 10:06

A dohányzás ellen folytatott ádáz küzdelem napjaiban az ember nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, amikor nemhogy nem tiltották a füstölést, de még reklámozni is engedték a dohányárukat. Ennek legbájosabb hazai példája tán az volt, amikor a legnagyobb jóindulattal is csak irdatlan büdösnek nevezhető Symphonia és Sophiane a 90-es évek elején tett egy utolsó nagy kísérletet, hogy agóniájuk közben még felvegyék a küzdelmet a hazánkat elárasztó nyugati brandekkel.

KATONÁK

Írta: barangó - 2011.01.23. 22:49

Sokan sokfélét gondolnak Cseh Tamásról, és ez így van rendjén. Azért persze akad egy-két megközelítés, amit jómagam hajmeresztőnek neveznék. Jó páran felszisszentek például, amikor a jelenlegi miniszterelnök (le nem írnám a nevét semmi pénzért) a „mi katonánk”-nak nevezte az elhunytat. Hogy kit értett a többes szám első személy alatt, elég könnyű kitalálni.

AZ EMBER, AKI OTT SEM VOLT

Írta: barangó - 2011.01.21. 20:52

Amikor 2003 tavaszán a Tilos Rádió ismét kiszabadult az éterbe, épp mi voltunk adásban a Biciklis Századdal. Gyula megragadta az alkalmat, és röviden vázolta műsorunk „ars poeticáját”, többek között elmondva, hogy (csak próbálom szó szerint idézni) „a közeljövőben is sok véleményt, bírálatot fogtok hallani tőlünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk, olyan filmekről, amelyeket nem láttunk és olyan koncertekről vagy színházi előadásokról, amelyeken ott sem voltunk”.

ÉLETVEZETÉSI JÓ TANÁCSOK HALOTTAKNAK

Írta: barangó - 2011.01.13. 22:39

Olvasom a Glenn Gould / Változatok egy életre című életrajzot. Sokan sokfélét mondanak róla, okosságot, hülyeséget vegyesen. A legnagyobb ostobaság így hangzik: „Ha Glennek a magánéletében sikerült volna csak egy picikét kevésbé zseninek lennie, csak egy picikét normálisabban viselkednie, azt hiszem, máig köztünk lehetne – mondta Malcolm Frager, a zongoraművész. – Úgy értem, ha családot alapít, ha felesége meg gyerekei vannak, ha valami és valaki mással is törődnie kell, mint önmagával, akkor alighanem… Ez még a zongorajátékán is csak segített volna, több melegség, több emberség lett volna benne. És szerintem a boldog családi élet megteremtése sokkalta nagyobb kihívás, mint egy karrier felépítése.”

Pfuj. Nem is tudom hol kezdjem. Egyrészt nem tudom, ki ez a Malcolm Frager. Nem ő az első és egyetlen azonban, aki ilyen hülyeségeket hord össze Gouldról. Ám nincs ebben semmi meglepő, hisz Gould rendkívül provokatív személyiség volt. Példája előbb-utóbb arra ösztönöz egyeseket, hogy felvessék: nem lehet ennyire „elidegenedett” életet élni, nem lehet ennyire leszarni az embereket. Pláne ha valaki „előadóművész”. Mondják ők. S úgy érzik, őket igazolja, hogy Gould ötvenévesen meghalt. Pedig milyen jó lenne, ha tovább élt volna. Biztos?

S nincs is addig semmi baj, amíg életvezetési jó tanácsokkal látnak el egy halottat. Hogy okosabban tette volna, ha megházasodik. A halottat ez valószínűleg nem nagyon érdekli. A bajok ott kezdődnek, amikor olyan baromságokat állítanak, hogy a családi élet valószínűleg a művészetére is áldásos hatással lett volna. Azt mondja: „több melegség, több emberség lett volna benne”. Ez undorító. Ki a fasz kíváncsi a „melegségre” meg az „emberségre”. Gould pont attól volt nagyszerű, hogy kigyomlálta ezeket a vásári érzelmeket a zenéből. Például Bachból. Kíméletlen, kopár, szikár, csontszáraz. Persze ezek csak hülye jelzők, és még nagyobb hülyeség lenne olyasmit írni, hogy ebben a kíméletlenségben sokkal magasabb rendű érzelmek vannak jelen, mint a abban a langyos nyavalygásban, amit egy csomó ember elvár a zenétől.

Lehet, hogy gyenge a fordítás, túl irodalmiaskodó, túl illemtudó, azonban mégis elgondolkodtató, amikor ilyeneket olvas az ember: „ha sikerült volna… csak egy picikét normálisabban viselkednie” – mintha egy általános iskolás tanító néni beszélne. „Kedves, Glenn Gould, viselkedj egy kicsit normálisabban, ha megkérhetnélek. Ülj le a helyedre, vedd elő a munkafüzeted, és ne légy már annyira életidegen.”

Rohadtul irritálja az embereket, ha valaki hátat fordít nekik. Ha nem kívánja úton-útfélen embertársai vállára borulva elzokogni, hogy mennyire szereti őket. Halálosan imádják viszont, ha valaki kiáll elébük, és a legócskább, legközhelyesebb érzelmeit könnyek között osztja meg a nagyközönséggel. Dörgő vastaps a jutalma. (Az tévé-talk-show-k nagyjából erről szólnak.) S persze még jobban bosszantja az embereket, ha ez a hátat fordító valaki egy ekkora tehetség, mint Glenn Gould. Rögtön szükségét érzik, hogy jó tanácsokkal lássák el.

A legnagyobb baromság viszont az utolsó mondatban hangzik el: „A boldog családi élet megteremtése sokkalta nagyobb kihívás, mint egy karrier felépítése.” Ugyanis Glenn Gould valószínűleg nem akart semmit megteremteni vagy felépíteni. Ezek a kategóriák számára ismeretlenek lehettek. Persze itt megint felmerül, hogy a fordítás mennyit rontott az eredeti szövegen. Jómagam ugyanis kevéssé bízom az olyan fordítóban, aki a „Malcolm Frager zongoraművész” helyett azt írja: „Malcolm Frager, a zongoraművész”, de legfőképp aki képes leírni azt a szót, hogy „picikét”.

MAGYAR SZÍV

Írta: barangó - 2011.01.07. 09:46

Tegnap az Indexen a véleményrovatban arról írt valaki, hogy a sajtótörvény kapcsán minket érő, jégesőként ránk zúduló nyugat-európai reakció már szinte fáj a szerzőnek. Előre sietve leszögezi, hogy távol áll tőle a jobboldalra jellemző szélsőséges magyarkodás (amit egyébként meglehetősen fura módon azzal demonstrál, hogy ha rajta múlna, akkor csak MTK-játékosokból állna a magyar válogatott, amit azért nem értek, mert szerintem leginkább senkiből ne álljon: ne legyen magyar válogatott), majd miután ilyen parádésan meggyőzött róla, hogy ő mennyire nem ultra-jobbos, elárulja, hogy bár kezdetben kissé szórakoztatta az a vad indulat, mellyel nekünk estek a nyugati orgánumok, de most már legyen elég. Most már fáj. Az a magyar szíve.

ÍGY

Írta: barangó - 2010.11.30. 20:27

Rohadtul nem kellene a velem kapcsolatos mindenféle szir-szar hozzászólásokat olvasnom a neten, de a minap véletlenül belebotlottam egybe. Valamikor 2004 táján írhatta valaki a fidelio.hu olvasói fórumán, de ez voltaképp lényegtelen. Nem is tenném szóvá, ha nem illusztrálná parádésan az átlag magyar ember orbitális szűklátókörűségét. Azt a kérdést teszi fel a hozzászóló, hogy, idézem: „ha már Barangó - akkor hogy lehetett egy alkoholista korrektor a HVG-nél?”

KUPAC

Írta: barangó - 2010.09.20. 19:33

A Harminckettesek terén áll a 32-es Club nevű kocsma. Falait dicséretes módon olyan poszterekkel tapétázták ki, melyeken a Baross utca és a Körút kereszteződése látható valamikor az 1900-as évek elején. Meglepően jó minőségű fotókról van szó, mert ilyen óriási kinagyításban is sok részlet kivehető. A Körúttól úgy száz méterre álló, Horváth Mihály téri templom mögötti bérházon például jól látszik, hogy ma is ugyanaz a homlokzata.

KORMÁNYPÁRTI HUMOR

Írta: barangó - 2010.09.13. 11:02

Van valami végtelenül nevetséges abban az igyekezetben, ahogy a Heti Válasz szerkesztői a HVG címlapjait próbálják utánozni. Sajnos nem megy nekik.

· 1 trackback

MIÉRT NINCS VALAMI NORMÁLIS SÖR A WEST BALKÁNBAN?

Írta: barangó - 2010.09.09. 16:28

Voltam olyan istenverte barom, hogy a bécsi Biafra-koncert után elmentem a West Balkánba is. Nem sok értelme van ugyanis egy jól előadott, jó minőségben megszólaló produkciót meghallgatni szarabb keverésben. Mert Magyarországon sajnos törvényszerű, hogy minden pocsékabb minőségben szólal meg, mint a világ bármely színpadán, és míg húsz éve ennek érthető magyarázatául szolgált a szegényes hazai technikai felszereltség és a totálisan amatőr keverősök beleszarása, a pofátlan hozzá nem értés, manapság erre semmi elfogadható magyarázat nem létezik.

SZIN 2010 beszámoló - péntek

Írta: Kékes Szaffi - 2010.09.03. 14:35

Augusztus utolsó hétvégéjét a Szegedi Ifjúsági Napokon töltöttem.  Úgy tűnik, hogy az a megfigyelésen alapuló megállapítás, miszerint augusztus 20-ával vége a nyárnak, megállja a helyét.

A PUBLIC IMAGE LIMITED ESETE A KULTÚRHÁZZAL

Írta: barangó - 2010.08.16. 13:31

Ki nem állhatom a Kultúrház című akármit. Legfőképp Winkler Nóra mesterkélt hanghordozása borzolja az idegeimet. Persze műsorról műsorra szolgálnak valami egyébbel is, és miért lett volna ez másképp a tegnapi Sziget-beszámoló esetében? Csak azért szenvedtem végig, mert számítottam rá, hogy a PIL-koncerttel kapcsolatban elhangzik majd valami egetverő baromság, s nem is csalatkoztam.


Ritkán vagy még sohasem látott képek

Írta: Kékes Szaffi - 2010.07.01. 20:45

A Mai Manó Házban megrendezésre kerülő kiállításra olyan képeket válogattak össze a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből, amelyeket vagy nagyon ritkán láthatnak a kiállításokra rendszeresen ellátogató nézők, vagy még soha nem is kerültek a falakra.

Ez nem tetszés kérdése, ez poén

Írta: Kékes Szaffi - 2009.12.31. 14:44

Címkék: papa népi

Biztosan nem idézem pontosan a hazai ándörgránd méltán híres zenekarának frontemberét, aki arra a banális kérdésemre válaszolt, hogy tetszett neki a Népi Papa koncertje.

Megadeth

Írta: barangó - 2009.12.29. 11:35

Tegnap este a kocsmában megtudtam valakitől, hogy Dudich Ákos a Wan 2-ban recenziót írt a System Of A Down-könyvről, és olyan fajsúlyos észrevételeket bírt tenni, mint hogy a Megadeth zenekar neve rossz helyesírással, Megadeathként szerepel benne. Meg hasonlók. Mondhatnám, hogy nagy ívben leszarom; Dudichot is meg a Megadeth-t is, de a karácsonyi gyomorrontás következtében annyira megzavarodott az emésztésem, hogy pillanatnyilag ez sem esne jól.

Ez is megvolt

Írta: barangó - 2009.12.29. 11:23

Kelet-Gomolya népe ezt a karácsonyt is békésen ünnepelte. Az idei nagy sláger a neten rendelt frontális lobotómia volt: gyakran idős házaspárok lepték meg egymást a homloklebeny-eltávolítás e korszerű formájával. Így már mindenki békésen alhat, senki sem álmodik almáriumban megbúvó csetnikekkel vagy székelykapufejű zombikkal. Persze ebben nagy szerepe volt annak is, hogy az emberek többsége kényszerű diétára fogta magát, és a koleszterindús kolbászok helyett csak langyos Salvus-vízbe áztatott utasellátó-pogácsát vagy kutyatáp-szendvicset vacsorázott. Médianyugalom, szolárium-szürke égbolt és üres energiaital-dobozokkal labdázó szél komponálta a pihenni vágyók altatódalát.
 

Johnny Be Good

Írta: barangó - 2009.12.09. 16:21

Ritkán nézek tévét, a köztelevízió reggeli műsorait pedig tudatosan kerülöm. Még a véletlenül odatévedő, a médiabéli történésekre egyáltalán nem kíváncsi magamfajtának is időszerű volt már észrevennie azonban, hogy a Nap-kelte jól megérdemelt kimúlását követően Betlen János másodmagával átvette a reggeli műsorok vezetését. Nem találok ebben semmi kivetnivalót, még akkor sem, ha Jánosunk politikai szimpátiái a riporttémák és -alanyok megválasztása, illetve az interjúalanyokhoz intézett kérdései alapján még egy óvodás számára is öt perc alatt könnyedén kikövetkeztethetők. Vehetjük olybá, hogy a köztelevízióban már kezdetét vette az az időszámítás, amely a közéletben egyébként a jövő évi választások után lesz csak esedékes.

Pokoli rákendroll buli

Írta: Kékes Szaffi - 2009.11.21. 15:16

Jó régen nem írtam koncertbeszámolót, meg úgy egyáltalán bármit. Ennek legfőbb oka, hogy mostanában inkább fénnyel írok, és ez igencsak leköt. A tegnapi este hangulata azonban nem akart a tetőfokára hágni, így azt hiszem, érdemben tudnék pár sort írni a november 20-ai RNR 666 rendezvényről.

Keskeny sáv

Írta: barangó - 2009.08.18. 14:57

Címkék: híd margit critical mass bicikliút

Nem lesz elég biciklisáv a Margit hídon. Meggondolták magukat a fiúk a városházán. Bevallom, meg is lepett, amikor hírét vettem, hogy kerékpársávokat alakítanak majd ki, és sokkal kevésbé lepett meg, amikor értesültem róla, hogy „mégsem úgy megy az”.

Már megint a Szigeten

Írta: Kékes Szaffi - 2009.08.13. 12:55

Címkék: a és beatrice sziget kispál borz nouvelle vague puf

Ahogy befelé sétáltam a szokásos útvonalon és elhaladtam a toi toi wc-k mellett, megcsapott a jól ismert illat és magával ragadott a felismerés: már megint itt vagyok. Első utam szokásomhoz híven az ex Bahiához vezetett, ahol most az MR2 Színpad található. Idén ez a helyszín nyitott, aminek sokkal inkább fesztivál hangulata van, mint a sátras színpadoknak. Épp a Kispál állt be, pár árnyékban hűsölő álmos tekintet szegeződött a színpadra.

· 1 trackback

Rémálom két keréken

Írta: barangó - 2009.08.06. 12:08

Az Indexen tegnapelőtt a részeg biciklizésről megjelent összeállításban olvastam, hogy kerekezés közben is el lehet aludni. Nyeregben, a pedált tekerve egyszerűen elnyomja a részeget az álom. Tán abszurdnak tűnhet ez valaki számára, aki még nem próbálta, de pontosan ez történhetett velem 2002 nyarán, amikor a Kultiplexből hazaindulva egészen a UPC épületéig jutottam.

Halálmegvető

Írta: barangó - 2009.08.01. 21:21

Bátorság. Agyunk meglehetős könnyelműséggel kapcsolja adott jelzőhöz épp ezt a kifejezést. De érvényes-e a kifejezés arra a hajléktalankülsejű, közepesen táplált, középkorú magyar emberre, aki egy laza mozdulattal, hátra se nézve lépett le a száguldva érkező hatos villamos elé a Baross utcai megállóban, csak mert hirtelen észrevette a megálló túloldalán egy kollégáját. A villamos bravúrosan fékezett, az utasok minden bizonnyal hatalmasat zuhantak. A villamos vezetője nem tért magához a döbbenettől, hosszú percekig csak káromkodott a hajléktalankülsejű után nézve a kisablakon át, aki viszont egyetlen pillantást sem vetett hátra, odalépett kollégájához, és udvarias bólintással tüzet kért töredezett cigarettája végére.

Dömötör, a vécétartály

Írta: barangó - 2009.07.31. 12:44

Tönkrement a vécétartályom, és ez nem csekély kényelmetlenséget csempész amúgy is küzdelmes mindennapjaimba. Vödörrel kell öblítenem, és az előbb is majdnem eldugult a fajansz; egy százforintos, piros, kínai pumpával kellett letuszkolnom a torlaszt.

Macsó tequila

Írta: Kékes Szaffi - 2009.07.16. 22:22

Új fesztivál ital született, de ne szaladjunk ennyire előre. Valószínűleg a korral (is) jár, de meg kell, hogy állapítsam, évről-évre minden rosszabb. Ez már egyfajta hobbi nálam, ezért kicsit morcos is vagyok a Hegyaljára, ugyanis kivételesen azt kell hogy mondjam, hogy ez a fesztivál egyre jobb.

Micsoda buli!?

Írta: Kékes Szaffi - 2009.06.29. 14:34

Nem sokon múlt, hogy a Hungáriát éltető MTV Icon rendezvényét elmossa a mostanában oly jellemző esős időjárás. Nem kis meglepetésünkre azonban a kezdésre elállt a másfél órás zuhé, így kis csúszással, de kezdetét vették a koncertek.

süti beállítások módosítása