Friss topikok

  • break: Enekelni is tud Halasz ur: www.youtube.com/watch?v=SXJobTFE2Ho (2013.03.12. 19:13) ALKOHOLFREI
  • fantomasyoyo: Barango for president! (2012.12.06. 04:43) MATOLCSY KEDVENC NÓTÁJA
  • barangó: @mangorlo: december 22., Dürer, QSS; (előző este, 21-én ugyanott ingyenes tribute-fest, én Clash-t... (2012.12.01. 09:50) A SAS MEG A BÉKA
  • barangó: @fanzine: hanponta=naponta (2012.04.19. 08:55) JOBB KONDÍCIÓ
  • barangó: @rokonszenves: nagyon köszönöm. a zenék persze megvannak. köszi még egyszer (2011.11.13. 21:31) EGYRŐL A KETTŐRE

ALKOHOLFREI

Írta: barangó - 2013.03.12. 15:37

(Megjelent február 27-én)

Nincs abban semmi meglepő, ha egy politikusról, netán államtitkárról is kiderül, hogy egykor volt valami köze az underground zenei szcénához.

Úgyhogy nem lepődtem meg én sem, amikor a Magyar Narancs múlt heti számában azt olvastam, hogy a kulturális államtitkárrá kinevezett Halász János a nyolcvanas években a debreceni PG Csoport nevű zenekar egyfajta menedzsereként tevékenykedett. Szerintem az is derék dolog, hogy e formáció frontemberéből, Jantyik Zsoltból azóta derecskei alpolgármester, debreceni művelődésiközpont-igazgató, ilyen-olyan testületek (pl. megyei közgyűlés) tagja lett.

Azt találom csak kissé viccesnek, hogy a Narancs szerint „Halász egyik visszaemlékezésében külön is hangsúlyozta, hogy a Szép Klubban [ez egy „alternatív kulturális műhely volt Debrecenben, melyet Jantyik Zsolttal közösen működtettek] minden alkoholmentes volt és ingyenes”. Távol álljon tőlem, hogy az efféle visszaemlékezések hitelességét vonjam kétségbe, annál is inkább, mert sosem jártam a debreceni Szép Klubban, annyit viszont bizton állíthatok, hogy az ún. „alternatív” klubok nem igazán voltak „alkoholmentesek”.

Jantyik Zsolt a 90-es évek elején egy rövid időre átköltözött Miskolcra, ahol a Vian Klub remek kocsmárosaként és koncertszervezőjeként ismertem meg. Tényleg maximálisan elégedett voltam tevékenységével, nagyon jó házi sört csapolt, és elég volt zárórakor fizetni, ami akkoriban az ilyen klubokban egyáltalán nem volt szokás.

Arról szeretném tehát lebeszélni a leendő államtitkárokat, hogy amikor már sejtik, hogy elkerülhetetlenül közeleg kinevezésük időpontja, ne érezzenek ellenállhatatlan késztetést múltjuk kisstílű kozmetikázgatására. Ugyan mi szégyellnivaló lenne abban, ha a szavazók azt feltételeznék kedvenc kormányuk frissen kinevezett államtitkáráról, hogy egyetemistaként egy olyan klubban tevékenykedett, ahol netán alkoholt is mértek.

Igaz is, most jut eszembe: volt egy miskolci művház, ahol a 80-as évek végén valóban nem lehetett szeszt kapni, de mi fogtuk magunkat, és kimentünk a sarki presszóba. Jómagam most aggódhatok, mit fogok majd kitalálni az utóbbi harminc évben elkövetett kocsmázásaimról, ha valaki megpróbál kinevezni államtitkárrá.

Persze mit akadok fenn a múlt átköltésén, amikor a kormányfő egyenesen a magyar irodalom klasszikusainak átköltésén fáradozik. Az országértékelő beszédet elemző politológusok csupán találgatták, hogy Orbán vajon maga választotta-e be a Márai-idézetként felkonferált Ottlik-mondatot, vagy a beszédírók hibáztak ismét. Mert állítólag ez a baklövést már tavaly is elkövette valaki. Bevallom, ezt én sem szúrtam volna ki, mert nem tudhatja az ember kívülről az Iskola a határon minden mondatát. A malőr azonban elgondolkodtató. Hogyan történhetett a tévedés?

A miniszterelnök egy fárasztó nap után leül olvasni a karosszékébe. Véletlenül kezébe akad az Ottlik-regény, amely ott hever. Rá se pillant a borítóra, felüti valahol, és olvasni kezdi. Hamarosan odaér a kérdéses mondathoz, és felcsillan fáradt szeme. Ez gyönyörű. Újra és újra elolvassa. Fog egy darab papírt, és gyorsan lejegyzi a kérdéses sorokat. Mindeközben eszébe sem jut megnézni a borítót. Miért is tenné? Ez a mondat annyira szép, hogy csakis Márai írhatta.

Ha mégsem így történt, akkor tényleg nem értem, miért nem szóltak neki tavaly, és ha szóltak, akkor miért hibázott ismét. Talán arra gondolt, hogy ha valamit sokszor elmondunk, akkor igazzá válhat? Például ha azt mantrázzuk, hogy országunk jobban teljesít, akkor egy napon ez is beteljesül? Politikailag elkötelezett irodalomtörténészek kis csoportja talán már dolgozik rajta, hogy bebizonyítsa, Ottlik csak idézte a kérdéses mondatot egy azóta elkallódott Márai-írásból.

A bejegyzés trackback címe:

https://elefantcsont-bunker.blog.hu/api/trackback/id/tr915131175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása